Óvodaválasztás tudatosan

Ovit választani nagy felelősség. Kire bízzuk gyermekünket, aki gondját viseli, aki támogatja fejlődését, aki szeretettel óvja, még mi távol vagyunk. És mint mindenben, nincs könnyű választása a szülőnek. Nézzük, milyen szempontok szerint lehet mérlegelni a tudatos oviválasztást?

Tiszta és biztonságos terület, jól felszerelt csoportszoba, szépen kialakított zöld udvar, jó minőségű ételek. Természetesen barátságos és kedves óvónénik, aki a nap végén referálnak a történtekről, s akiktől mosolyogva búcsúzik gyermekünk. A jó oviba szívesen megy a gyerek.

óvoda

MITŐL LESZ JÓ EGY OVI?

Attól, ha a szülő annak érzi, ha elégedett vele, ha szimpatikusak számára az óvónők, ha megfelelőnek tartja azt, ahogyan óvják-gondozzák-fejlesztik gyermekét az intézményben. Jó döntés az, ahol úgy érzi, jó helye lehet a gyermekének. 

Íme a többi szempont, ami segíthet szűkíteni a kört:

0. Közel vagy távol?

Ez elsősorban az agglomerációban élőknél merül fel szempontként. Mi a jobb? A gyereket nem utaztatva a lakóhely, vagy reggel –este hurcolva a munkahely közelében keressünk intézményt? Praktikusabb, ha a szülő közelében van a gyerek, hisz ha bármi történik napközben, könnyebben tud érte menni. Nem okozhat galibát a délutáni csúcsforgalom, elkerülhetjük, hogy a dugóban ülve az óvodát kelljen hívogatni, megyünk gyermekünkért, csak… Jobb akkor, ha ezt a dugót gyermekünk is végigüli velünk? Igen, közben pedig beszélgethetünk, mondókázhatunk, vagy akár okosító játékokat játszhatunk. (Ötletek:www.modszerkocka.hu)

1. Állami vagy magán?

Pénztárcafüggő kérdés elsősorban. Semmi nem garantálja, hogy a magánintézményben nagyobb odafigyelést kap a gyerek, gyorsabban fejlődik, boldogabb lesz. Ugyanakkor ha havi 50-80000 forintot kifizetünk, a mi elvárásaink magasabbak.

Magánóvodák több és színvonalasabb foglalkozást tudnak esetlegesen biztosítani (pl angolórák), jobban felszereltek tárgyi eszközök tekintetében. Esetleg valamilyen plusz szolgáltatásokat nyújtanak: elviszik a gyerekeket úszni, stb. Állami intézményekben is vannak foglalkozások, eljárnak kirándulni, színházba a gyerekek, lehetnek külön rendezvények.

A kérdést hamar lezárja a következő szempont:

2. Hagyományos vagy alternatív?

Hagyományos óvodai programok, melyekben az alapkészségek fejlesztése történik meg, vagy alternatív szellemiségű megközelítést válasszuk?

montessori

Montessori irányzat jelmondata: “Segíts nekem, hogy magam csinálhassam!” Ennek szellemében a gyermekek saját tapasztalatok alapján tesznek szert az alapvető ismeretekre, problémamegoldó gondolkodásra. Így a Montessori-pedagógus a fejlesztő környezet fenntartásáért felelős, aminek tulajdonképpen ő maga is a része, amikor az eszközök és saját tapasztalatainak rendelkezésre bocsátásával segíti a gyermeket a spontán fejlődés útján. Elsődleges feladatok közé tartozik az önállóság fejlesztése. A gyermekek saját tevékenységük által tanulnak, többnyire önállóan javítják ki hibáikat. Alapszabály, hogy egymást nem szabad zavarni, bántani, rombolni. Megtanulnak örülni a másik eredményeinek, segíteni egymáson. A Montessori óvodákban nagy hangsúlyt fektetnek az anyanyelvi nevelésre, az egészséges életmódra, a játékra. Speciális eszközeik minden képességterület fejlesztését lehetővé teszik. 

waldorfSzintén régi, bevált módszer a Rudolf Steiner osztrák filozófus nevéhez fűződő Waldorf-pedagógia. Középpontjában a gyermek áll, a maga változó testi-lelki-szellemi igényeivel. A Waldorf-óvodákban az egészséges élet megalapozása, testileg egészséges, lelkileg szabad, kreatív szellemű gyermekek nevelése a cél. Elvárások nélküli érzelmi biztonságot nyújtanak, a gyermekben működő természetes erő szabad fejlesztésére törekszenek. A Waldorf-óvodákban a szülők is aktívan részt vesznek az óvoda mindennapjaiban: fenntartóként közreműködnek a gazdasági életben, de újra átélhetik a közös tevékenységeket, ünnepeket. Feladatuknak tartják az egyéni megfigyelés képességének kialakítását, az ingergazdag környezet biztosítását, a jó szokásrendszer megalapozását. A Waldorf óvoda élete a napi, heti és éves ritmusokra épül. Nagyon fontos az évente ritmikusan ismétlődő ünnepkör, amit a gyermek a szüleivel és nevelőivel közösen és aktívan élhet meg.Nyitottságra nevelnek, nagy szerepet kapnka mindennapokban a művészetek. A gyerekek részt vesznek háztartás és kézimunka, kézműves foglalkozásokon, ahol a legkülönfélébb természetes anyagokkal találkoznak (fa, gyapjú, méhviasz, kő, termések).

freinetA francia eredetű  Freinet irányzat célja az egyéni és megismételhetetlen gyermeki személyiség adottságainak, képességeinek és szükségleteinek szabad kibontakoztatása. Freinet szerint a kisgyermek fejlődésében 4 éves kor táján új szakasz kezdődik, amelyben szinte elementáris erővel jelentkezik a munkavágy, a megvalósításra, az alkotásra törekvés. A mind céltudatosabbá váló tevékenységen keresztül valósul meg a személyiség kibontakoztatása, a szabad kifejezés, az önállóság. A Freinet-irányzat már a kezdetektől nagy önállóságot kínál a gyerekeknek, nap, mint nap választási, döntési helyzetek elé állítja őket, megtapasztaltatva velük a döntés örömét és súlyát. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy magukra hagyja őket, hiszen az óvónőtől bármikor segítség kérhető. Az óvónő biztatja, ösztönzi a gyerekeket, elismerést, ötletet ad nekik, felpiszkálja a becsvágyukat, aszerint, hogy kinek mire van szüksége. Folyamatos párbeszéd alakul ki a csoportban, amelyben a gyerekek és a nevelő egyenrangúak, mindkét fél kezdeményezhet, mindkettő kritizálhat.

lepesrollepesreEgyre több intézményben kap helyet a Lépésről lépésre program, melynek célja, hogy segítse a gyermekeket az aktív, önirányításon és önálló döntéseken, egyéni és közösségi felelősségvállaláson alapuló magatartás kialakításában. A Lépésről-lépésre programban a pedagógus elsősorban a tanulási folyamat segítője. Megőrzi, felkelti, és folyamatosan fenntartja a tanulási kedvet. Segíti, támogatja, szervezi a gyerekek önálló tapasztalat-  és ismeretszerzését. Minden eszközzel törekszik a gyerekek mélyebb megismerésre, az egyéni különbségekre építve tervezi meg a pedagógiai folyamatokat. A gyermekek életkori sajátosságaihoz, szükségleteihez igazodó bútort, berendezést és eszközöket úgynevezett “tevékenységközpontokban” helyezik el. A megszokott eszközökön kívül különböző „kincsgyűjtemények”, játékok, saját készítésű tárgyak, növények, terrárium, akvárium gazdagítja az élményszerzés lehetőségét. Ezeket a gyerekek önállóan tartják rendben.  A napi és a heti időbeosztást kezdetben piktogramokkal jelzik a gyerekeknek. A közös munkát a reggeli nyitó- és a délutáni záróbeszélgetések foglalják keretbe. A projektmunka és a kooperativitás már az óvodás korban is nagy szerepet kap. A program hisz a pedagógusok és a szülők közös felelősségében.

 3. Vegyes vagy tiszta csoport?

Ma egyre elterjedtebb a vegyes csoport, azaz kicsik és nagyok együtt szervezik a napi elfoglaltságokat. A tiszta csoportok tartják a korosztályi besorolást.

Milyen előnyei vannak a vegyes csoportnak, esetleges hátrányai hogyan oldhatóak fel?

ovik

4. A lényeg: az óvónő

Legyen tiszta vagy vegyes csoport, alternatív vagy hagyományos, magán vagy állami, az igazi lényeg az óvónő, aki képes szeretettel, gondoskodással, megértéssel figyelni a gyerekre, aki nem a szülőnek akar megfelelni kedves modorával, hanem a gyerekre fókuszál. A napi óvodai életben az a meghatározó – irányzattól, játékoktól függetlenül, hogy figyelembe veszi-e minden gyerek egyéni igényeit, odafigyel-e arra, éppen mire van szüksége, vagy rutinszerűen óvja-és gondozza a csemetéket.

Végül is óvónőt választunk, nem óvodát!